Látnivalok

Vármező Posted március 15, 2018 | Tags: , , , ,

Off

A természet ajándéka!

Aki erdélyi utazásai során már járt Vármező falucskában, tudja mit fednek a fenti szavak. A hely valóban a természet és az ember szövetségének gyümölcse, és ugyanakkor olyan jellegzetes erdélyi értékek őrzője, mint a vendégszeretet és a hagyományok tisztelete.

A falu és környéke kedvelt célpont azok számára, akik szeretnek barangolni a természetben, és napnyugtával szívesen idézik fel élményeiket egy ízletes pisztrángvacsora mellett.

Azok sem fognak csalódni, akik a népi kultúra, a hagyományok vagy akár népi mesterségek iránt érdeklődnek.

Varmezobe  minden év szeptemberének végén megrendezésre kerülő Hőlégballon Parádé Erdély egyik kiemelt eseménye. Az érdeklődők száma 2014-ben több tízezres volt. (több info a www.paradabaloanelor.ro oldalon)

Ízelítő a parádé programjából
Szabad repülések vendégek részére, 3 napon keresztül, napi 2 alkalommal 2-2 óra hosszan.

A repülések között több szórakozási lehetőség is van. A fesztivál területén kisebb vásár működik, ahol minden életkor képviselői kedvükre való árut találhatnak.
A vásár mellett lehetőség van a sport kedvelőinek sportrepülőgéppel való repülésre, ugyanakkor megcsodálhatják Vármező természeti szépségeit gyalogosan vagy szervezett kalandturán vagy kiprobálhatják a Vármező és Szováta közötti keskenyvágányú gőzvonatot.

A szervezők persze a kissebbekre is gondoltak, igy hát a gyerekek kiprobálhatják a rengeteg felfújhatós csúszda, trambulin, mászófal, gyerekvonat, stb. bármelyikét.

A hőlégballonos repülés a Parádé időszakán túl egész évben igénybe vehető.

Nyárádremete Posted március 14, 2018

Off

Nyárádremete (1899-ig Köszvényes-Remete, románul Eremitu, németülEinsiedler,) község Romániában, Maros megyében. A Nagy-Nyárád völgyének legészakibb községe, egyúttal a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése.

Marosvásárhelytől 34 km-re északkeletre, a Vityal-pataknak a Nyárád (folyó)-ba ömlésénél fekszik, Szováta üdülővárostól 18 km, Szászrégentől pedig 25 km távolságra, a Bekecs (hegy) (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében.

Látnivalók:

  • Nyulas Ferenc anyagi támogatásával épülhetett meg a településen a római katolikus templom a XIX. század elején.
  • Veit Stoss alkotta a főoltár melletti feszületet
  • Bekecs várának romjai, melyek a Bekecs-hegy tetején állnak
  • kis kápolna volt egykor a mai temető területén
  • az ezredfordulón felállított andezit emlékmű.
  • “1100 éve itt vagyunk” felíratú márványtábla
  • A település határában található emlékművek (szám szerint három), melyek a román seregek betörésére emlékeztetnek.

Szokások, hagyományok:

  • Húsvéti határkerülés

A nyárádmenti faluk közös rituáléja, bár a szóban forgó település néhány vonásban eltér a többitől. A diktatúra időszakában is ápolták eme ősrégi tradíciót, melyet egyházi processzióként is értelmezhetünk.

Húsvét vasárnap veszi kezdetét a tradíció első mozzanata, ekkor már hajnal öt órakor a lakosság a templomba siet, majd onnan kerekednek fel és mennek közösen a település határához. Ami az útvonalat illeti, az egykori vetésforgó szerinti parcellák szerint haladnak, feltámadási szoborral, közmeneti kereszttel, nemzeti színű lobogókkal és Krisztus dicsőségét, az Atya áldását hirdetvén annak oltalmáért imádkoznak.

Az útvonal különböző állomásain; kövek és fakeresztek előtt áhítattal imádkoznak, énekelnek, majd a táv közepén megpihennek, étkeznek. Az ifjak ekkor mogyorófavesszőket tördelnek és virágokkal díszítik fel azokat. Ez a mozzanat mintegy a tavasz üdvözléseként is értelmezhető. Kilenc óra körül érkeznek meg a templomhoz. Itt a falu otthon maradt lakossága a plébánossal üdvözli az ide érkezőket, a plébános köszöntőt mond, majd megkerüli, megáldja a templomot, a letépett mogyorófavesszőket beviszik a templomba, ahol kezdetét veszi a húsvéti szentmise.

 A Bekecs-hegy (románul: Becheci) a Görgényi-havasok déli vonulatának része. Romániában, Erdélyben, Maros megye keleti részén fekszik. Északnyugatról a Nyárád völgye, délkeletről a Kis-Küküllő völgye határolja. Legmagasabb pontja, a Bekecs-tető 1080 m magasan van.

A Bekecs-tető leírhatatlanul szép kilátást kínál a túrázónak: déli irányban a Déli-Kárpátok csipkézett vonulatát is látni, északi irányban a Görgényi-havasokat. A tetőn a 20. században is még vár romjai voltak láthatók. Csúcsa közelében régen kápolna állott. Jelenleg a környékbeli települések összefogásából új, ökumenikus kápolna épül.

A Bekecs az első világháborúban magyar győzelmet hozó harcok színhelye volt, melyről a sok felé látható lövészárkok, valamint két katonai síremlék is tanúskodik. Minden év október első napjaiban a környék falvai Csillag-túrára gyülnek össze a tetőn, megemlékezve a hősi halált halt magyar katonákról.

Szováta Posted január 11, 2016

Off

Ahol a Görgényi-havasok vulkanikus láncolatának nyúlványai összeolvadnak a Küküllő fennsíkjának dombjaival ott találjuk az erdélyi gyógyászat fellegvárát –Szovátát. A ma világhírű fürdőhelyet gyógyítóhatásúként már egy 1597-es oklevélben említették. Szubalpesi klímájával, számos sós tavával Szovátát nőgyógyászatai, csont-és izomrendszeri, szív és érrendszeri, emésztőrendszeri endokrin bántalmak, valamint poszt-traumás állapotok kezelésére ajánlják.

Szováta a Keleti-Kárpátok délnyugati vonulatának lábainál a Görgényi-havasok árnyékában fekszik, mint Sóvidék legnagyobb települése és egyetlen városa a Kis-Küküllő felső folyása mentén. 1952-től város, és hozzátartozik Illyésmező – a fakitermelők által egykor létrehozott tanyavilág – a nyaralóvá átalakult Kopács, és az egykori sorfalu, Szakadát.

A szovátai sós források gyógyhatásait a legrégibb idők óta ismerték a környékbeliek. Az idegenből jött fürdőzők a szovátai lakosoknál szálltak meg. Számukra először 1844-ben emelt épületet Simén György és Tolnai János. 1860-ban a bögözi származású, Veress József a Sósárokban cölöpgátat épített majd kiépítette a tíz lakószobás Géra-fürdőt. 1872-re a Géra-fürdőtelep öt darab ötszobás épületre bővült. Aztán a fürdőalapító bevonta fürdővállalkozási körébe a Fekete-tavat, amelynek partjára fürdőkabinokat épített, létrehozva a róla elnevezett Veress-fürdőt, a századvégre az első szállodák is felépültek, a Fekete-tó körül fürdővillák létesültek.

Parajd Posted július 20, 2012 | Tags:

Off

PA­RAJ­DI SÓBÁNYA – KE­ZELŐBÁZIS

Pa­raj­don már a ró­mai kor­ban is volt só­bá­nyá­szat; a föld­alat­ti bá­nyá­szat 1762-ben kez­dő­dött, 1960-tól be­in­dí­tot­ták a gyógy­ke­ze­lést, a bá­nya sós le­ve­gő­jé­nek gyó­gyí­tó ha­tá­sá­val élve. Ma a be­já­rat­tól 1250 m-re, 120 m mély­ség­ben van a szpe­leo– és kli­ma­to­te­rá­pi­ás ke­ze­lés hely­szí­ne.

Állan­dó or­vo­si fel­ügye­let mel­lett, nyí­lik mód a gyó­gyu­lás­ra. A lég­úti prob­lé­mák­kal küsz­kö­dő 2-60 éves be­te­gek napi négy órás lent tar­tóz­ko­dás­sal, ál­lan­dó or­vo­si fel­ügye­let mel­lett ve­het­nek részt gyógy­tor­nán, sé­tán, fo­ko­za­tos fi­zi­kai meg­ter­he­lé­sen, il­let­ve él­het­nek a ját­szó­tér, ping­pong­asz­ta­lok nyúj­tot­ta szó­ra­ko­zá­si le­he­tő­sé­gek­kel, el­csen­de­sed­het­nek az öku­me­ni­kus ká­pol­ná­ban.

Pa­raj­don min­den év au­gusz­tus első hét­vé­gé­jén Bá­nyász Na­pot tar­ta­nak.

PA­RAJ­DI SÓBÁNYA – BOR­GALÉRIA

Iga­zi ku­ri­ó­zum a só­bá­nya lá­to­ga­tói szá­má­ra a bor­kam­ra: 6 or­szág 25 pin­cé­sze­té­nek 525 bor­fé­le­sé­ge ta­lál­ha­tó 100 m-re a fel­szín alatt.

SÓSFÜRDŐ

Pa­raj­don für­dő és sza­bad­té­ri strand vár­ja nya­ran­ta a für­dő­ző­ket. A Só­bá­nyá­ból ki­szi­vattyú­zott víz ke­rül a ká­das für­dők­be és a strand me­den­cé­jé­be, mely gyógy­ha­tá­sú, ugyan­ak­kor ma­gas só­kon­cent­rá­ci­ó­ja ré­vén le­he­tő­vé te­szi a für­dő­ző­nek, hogy meg­ta­pasz­tal­ja a le­be­gés ér­zé­sét.

 SÓSZO­ROS

Só­szo­ros – Ko­rond-pa­tak szur­dok­völ­gye, a Só-hegy dél­nyu­ga­ti ré­szén ta­lál­ha­tó, már az 1700-as évek­ben is messze föld­ről cso­dá­já­ra jár­tak. Ki­ala­ku­lá­sá­ban em­be­ri be­avat­ko­zás is köz­re­ját­szott: a só­vá­gók göd­rö­ket ásva ter­mel­ték ki a meg­él­he­tést biz­to­sí­tó ás­ványt. A bá­nya­göd­rök eső­víz­zel fel­töl­tőd­ve fel­gyor­sí­tot­ták a só ol­dó­dá­si fo­lya­ma­tát, ta­vacs­kák, majd tó­lán­cok ke­let­kez­tek. A ta­vak köz­ti, kő­só­ba vá­jó­dott völ­gyek, ké­sőbb ol­dá­si do­li­nák sora ala­kí­tot­ta ki a Só­szo­rost, új utat mu­tat­va a Ko­rond-pa­ta­ká­nak, be­pa­ran­csol­va őt a Só­szo­ros­ba. Itt újí­tot­ták fel ka­lá­ka ré­vén az iszap­für­dő­ket.

WEL­NESS KÖZPONT

2012-ben nyit­ja meg ka­pu­it a Pa­raj­di Wel­ness Köz­pont, ahol gyógy­ha­tá­sú sós, va­la­mint édes ter­mál­víz­zel fel­töl­tött me­den­cék szol­gál­ják a ven­dé­gek fel­fris­sü­lé­sét, gyó­gyu­lá­sát.
Sí­pá­lyák

A Bu­csin-te­tőn jó fel­sze­relt­sé­gű sí­pá­lyák vár­ját a téli spor­tok ked­ve­lő­it. 1200 m ten­ger­szint fe­let­ti ma­ga­ság­ban a Bu­csi­non át­ve­ze­tő út men­tén, Pa­rajd köz­pont­já­tól 15 kmil­let­ve19 km-re ta­lál­ha­tó a Bog­dán, il­let­ve Ha­vas Bu­csin sí­pá­lya.

Korond Posted július 20, 2012 | Tags: ,

Off

CSI­GA – DOMB

A Csi­ga-domb( 643 m), he­lyi ne­vén Ra­ko­dó-hegy 1980-tól föld­ta­ni re­zer­vá­tum. Más­fél hek­tá­ron fek­vő kar­bo­nát for­rás­kúp-te­lep. Tu­laj­don­kép­pe­ni cent­ru­ma egy sós-me­szes ás­vány­víz­for­rás; az ás­vány­víz­ből ki­csa­pó­dó kal­ci­um kar­bo­nát kris­tá­lyos for­má­ja -az ara­go­nit-le­ra­ko­dá­sá­ból jött lét­re.

LI­KAS KŐ

A déli irány­ból le­fo­lyó Ko­rond vize völ­gyé­ben, ott, hol a Ka­lon­da-pa­tak belé sza­kad, van a Li­kas kő. Egy kő­ko­por­só ala­kú egé­szen át­lyu­kasz­tott nagy szik­la­da­rab, me­lyet a rege sze­rint Tar­tod tün­dé­rei ej­tet­tek oda le.

A FIR­TOS-HEGY

(1062 m) kö­zép­ko­ri vár ma­rad­vá­nya­it őrzi, mely­ben fe­ren­ces ko­los­tor volt még a XVI­II. szá­zad­ban. Kö­ze­lé­ben ki­lá­tó, pi­he­nő­hely fo­gad­ja a ván­dort.

BORVÍZFORRÁS

Ko­rond nem csak ke­rá­mi­á­já­ról, ha­nem ki­emel­ke­dő bor­víz­for­rá­sa­i­ról is hí­res. Ne­ve­ze­te­sebb az Árcsói for­rás, mely­nek haj­dan há­rom kút­ja volt, a Cse­re­dom­bi for­rás, Cse­re­dom­bi for­rás, más ne­vén Fin­gó­bor­víz, Ko­rond leg­na­gyobb ho­za­mú ás­vány­víz­for­rá­sa, a Di­ó­vá­pai for­rás va­la­mint a Sző­lő­má­li for­rás.

Szá­mos kró­ni­kás­tól ol­vas­ha­tunk e vi­zek gyó­gyí­tó ha­tá­sá­ról, ar­ról is tu­do­mást sze­rez­he­tünk, hogy egy­kor e for­rá­sok vi­zét kecs­ke­tej­jel ve­gyít­ve gyógy­kú­ra­ként fo­gyasz­tot­ták. Az ár­csói egy­kor vi­rág­zó für­dő em­lé­két ma két bor­víz­for­rás jel­zi. Itt ren­de­zik meg éven­te, au­gusz­tus má­so­dik hét­vé­gé­jén az Árcsói Fa­ze­kas­vá­sárt.

 FA­ZE­KASSÁG

A fa­ze­kas­ság kez­de­te az 1500-as évek má­so­dik fe­lé­re te­he­tő, 1562-ben, ami­kor meg­szűnt a sza­bad só­hasz­ná­la­ti jog, kez­dett élet­re kap­ni a fa­ze­kas­mes­ter­ség. Máz nél­kü­li, ké­sőbb má­zas edé­nyek ké­szül­tek itt, az egye­di dí­szí­tő­mo­tí­vu­mok te­rén a zöld és sár­ga szín mond­ha­tó ha­gyo­má­nyos­nak, ké­sőbb egé­szült ki a tár­ház –szász ha­tás ered­mé­nye­ként – kék szín­nel. A ko­ron­di, Pün­kös­di Fa­ze­kas­vá­sár nem­zet­kö­zi hírű ese­mény.

TAPLÓ KÉSZÍTÉS

Már a XIX. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben is­mert volt a bükk­fa­tap­ló-fel­dol­go­zás ezen a vi­dé­ken. A be­gyűj­tött tap­ló­gom­bát egy hé­tig zsák­ban tart­ják, majd pu­col­ják, sze­le­te­lik, po­tyol­ják, va­sa­lás­sal nyújt­ják. Mé­ret és mi­nő­ség függ­vé­nye, hogy ka­lap, sap­ka, te­rí­tő lesz-e be­lő­le, vagy épp va­la­me­lyik tárgy­ra ki­sebb dí­szí­tő­ele­me­ket vág­nak ki be­lő­le.

Farkaslaka Posted július 20, 2012

Off

TAMÁSI-EMLÉKHÁZ

A Nagy utca 238. szám alatt szü­le­tett 1897. szep­tem­ber 19-én Ta­má­si Áron. Az író 150 éve épült szü­lő­há­za fa­bo­ro­nás, zsin­de­lyes épü­let. A Ta­má­si-em­lék­há­zat 1972. szep­tem­ber 24-én avat­ták fel. A ta­má­si csa­lád bú­to­rai, il­let­ve a sze­mé­lyes tár­gya­i­ból, kéz­ira­ta­i­ból, mű­ve­i­ből, le­ve­le­i­ből, fény­ké­pe­i­ből vá­lo­ga­tott gyűj­te­mény te­kint­he­tő meg.

TRI­A­NO­NI EMLÉKMŰ

 A far­kas­la­kai Tri­a­non-em­lék­mű egy 15 ton­nás kő­tömb­re épí­tett al­ko­tás. A ma­gyar szent­ko­ro­ná­ra em­lé­kez­te­tő vas­ken­gyel­ből kinő a kü­lön­bö­ző or­szág­ré­sze­ket áb­rá­zo­ló kop­ja­fa-együt­tes, mely­nek a köz­pon­ti ele­me az apos­to­li ket­tős ke­reszt.

TAMÁSI ÁRON EMLÉKMÚZEUM, SÍREMLÉKE

Far­kas­la­ka a szé­kely iro­da­lom böl­cső­je. A Nyi­kó-pa­tak sze­li ket­té, a kör­nyék er­de­it egy­kor sok far­kas lak­ta. Itt szü­le­tett meg az az­óta is örök­ér­vé­nyű gon­do­lat: „Azért va­gyunk a vi­lá­gon, hogy va­la­hol ott­hon le­gyünk ben­ne!” Ta­má­si Áron (1897-1966) szé­kely író szü­lő­há­za ma em­lék­mú­ze­um, sír­em­lé­ke – Szer­vá­ti­usz Jenő és Ti­bor kvar­cit­kő­dom­bor­mű-al­ko­tá­sa – a két cse­re­fa kö­zött, a te­me­tő­ben lát­ha­tó.

JÉZUS SZÍVE KILÁTÓ

 Már messzi­ről lát­szik a Far­kas­la­ka il­let­ve Szé­kely­szent­lé­lek fölé ma­ga­so­dó Gor­don-te­tőn álló Krisz­tus szo­bor. A szé­kely­ud­var­he­lyi Za­wacz­ky Wal­ter szob­rász ter­vez­te és ké­szí­tet­te az al­ko­tást. A maj­da­ni za­rán­do­kok egy lét­rán mász­hat­nak majd fel a szo­bor fe­jé­be.

A 23 mé­ter ma­gas ki­lá­tó ott áll, a he­lyi­ek pe­dig ha­ma­ro­san az­zal büsz­kél­ked­het­nek, hogy ők a gaz­dái az egyik leg­ma­ga­sabb Krisz­tus-áb­rá­zo­lás­nak Ke­let-Eu­ró­pá­ban.